PÜNKÖSDI ELJEGYZÉS- FIATAL MŰVÉSZEK FESZTIVÁLJA – MÁJUS 22- 24.
BADACSONYI BORHETEK –JÚLIUS 17 – AUGUSZTUS 1.
BADACSONYI FÉNYVARÁZS – AUGUSZTUS 19.
RÓZSAKŐ FESZTIVÁL – 2010. AUGUSZTUS 19-22.
BADACSONYI SZÜRET – SZEPTEMBER 11-12.
Rendezvények Badacsony Régióban 2010.
BADACSONY
PÜNKÖSDI ELJEGYZÉS- FIATAL MŰVÉSZEK FESZTIVÁLJA – MÁJUS 22- 24.
Harmadik ízben rendezi meg a Pünkösd- Fiatal Művészek Fesztiválja elnevezésű rendezvényt a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület, ahol különböző hagyományok, népszokások kelnek új életre. A termékenység, az újjászületés és a párválasztás ünnepe alkalmából a nagy sikert aratott tömeges eljegyzés Pünkösd vasárnap a badacsonyi Rózsakőnél idén is folytatódik.
A párok a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület irodájánál (Tourinform iroda) jelentkezhetnek a 06-87/431-046-os telefonszámon vagy a badacsonytomaj@tourinform.hu badacsonytomaj@tourinform.hu Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet. Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet. e-mail címen.
A hétvégén tartják a névadó Fiatal Művészek Fesztiválját.
Előzetes ízelítő a koncertekből:
-kamarakoncertek
-fúvós-és ütős együttesek
-reneszánsz és barokk művek
A fesztiválon bemutatkoznak a környék kézművesei: fazekasok, kosárfonók, gyertyaöntő, ékszerkészítő, bábkészítők és bőrművesek.
Emellett a vendégek és a borbarátok dzsipes túrákon és buszos kiránduláson is részt vehetnek.
Pünkösdkor újból elindul a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület jóvoltából a régiójáró buszjárat, amely naponta több alkalommal közlekedik a Badacsony Régióban, és igénybevételével fáradtság nélkül, kényelmesen járhatják végig a vendégek régió nevezetességeit, borospincéit
BADACSONYI BORHETEK –JÚLIUS 17 – AUGUSZTUS 1.
A település messze földön híres borairól. A Badacsonyi Borhetek rendezvénysorozata e téma köré épül fel.
A rendezvényen bemutatjuk vendégeink számára a történelmi és kulturális tradíciókat, a borkészítés hagyományait és jelenét.
Gasztronómiai, borászati programok, kézműves vásár, kulturális programok, szabadtéri élő koncertek várják a BorBarátokat.
BADACSONYI FÉNYVARÁZS – AUGUSZTUS 19.
Az ország egyik legnagyobb és legszínesebb vitorlás felvonulása és bemutatója, ahol a hajók lampionos és egyéb sajátos díszítéssel vannak ellátva, melyet zsűri értékel.
Az eredményhirdetést látványos vízi zenés tűzijáték követi.
RÓZSAKŐ FESZTIVÁL – 2010. AUGUSZTUS 19-22.
Harmadik alkalommal kerül megrendezésre Badacsonyban a Rózsakő Fesztivál a “Hegy, víz, bor és szerelem” jegyében! A szórakoztató eseményeken, koncerteken kívül gazdag állandó programok is várják a Vendégeket: bortúra nosztalgia terepjáróval, városnéző kisvonat, régiójáró busz, kulturális lehetőségek.
További információ: Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület- Tourinform Iroda.
BADACSONYI SZÜRET – SZEPTEMBER 11-12.
A szeptember második hétvégéjén megrendezésre kerülő, a régió talán legimpozánsabb őszi programot teremtő rendezvénye a Badacsonyi Szüret. A vendégek megismerhetik a régió történelmi, kulturális tradícióit, a borkészítést, gasztronómiai hagyományokat. A rendezvény fő műsorszáma a szüreti felvonulás vasárnap, amelyen a hagyományos ökrösfogat mellett felvonulnak környékbeli települések képviselői lovas kocsikkal, táncegyüttesek, borrendek. Persze a hagyományőrző résztvevők sem hiányoznak a vidám társaságból, csakúgy mint a nyolcvanéves szereléssel vonuló badacsonytomaji tűzoltók és a borokat kínáló önkéntesek hada Az ország leghosszabb és legszínesebb szüreti felvonulása a 71.számú fő közlekedési útvonalon zajlik. Gasztronómiai, borászati programok, kézműves vásár, kulturális programok, szabadtéri élő koncertek várják a kikapcsolódni vágyókat.
BADACSONYTÖRDEMIC
:
IV. BADACSONYTÖRDEMICI KOCSONYA SZÉPSÉGVERSENY – FEBRUÁR 13.
Helyszín: Badacsonytördemic, Faluház
Gasztronómiai program, egy kicsit másképp…
Jellegzetes téli ételünket ezúttal a külső alapján bírálja a szakértő zsűri.
A versenyző kocsonyákat névvel és fajta megjelöléssel ellátva kell leadni. Fajtája szerint lehet: hagyományos, vegetáriánus (zöldség, gyümölcs), halas. Az értékelés része a látvány, a tálalás (minél patinásabb edény), az ötletesség.
A programot népi, kulturális műsor kíséri.
A verseny kocsonyákat a zsűrizés után meg lehet kóstolni a 300.- Ft-os kóstoló tányér megváltásával. A befolyt összeg a Badacsonytördemic Községért alapítvány céljait támogatja.
TANÚHEGYEK TELJESÍTMÉNYTÚRA MÁJUS 23.
Helyszín: Badacsonytördemic, Faluház
A 10, 20, 30 és 50 km-es teljesítménytúrák a tanúhegyek, a Tapolcai-medence és a Káli-medence területét érintik. A választható útvonalakat végig jelölések és ellenőrzőpontok jelzik. A gyalogos túrák mellett kerékpáros túrák is indulnak hasonló útvonalon. Rajt és cél a badacsonytördemici Faluház udvarán.
Nevezési díj a távolság függvényében 5-800 Ft/fő körül alakul.
SZÜRKEMARHA FESZTIVÁL AUGUSZTUS 14 – 15.
Helyszín: Badacsonytördemic, Faluház udvar
A rendezvény teljes neve: VII. Szürkebarát Bor- és Szürkemarha gulyásfőző verseny és Falunap
Az immáron hagyományossá vált rendezvény elsődleges célja Badacsonytördemic arculatának formálása, a hagyományosan megrendezett Falunapi rendezvények és helyi vonatkozású gasztronómiai programok összekapcsolásával. Alapvető célkitűzés a minőségi, hagyományos, népi kultúrán alapuló szemlélet megteremtése a szórakoztató programok és a kiállító vásározók tekintetében.
Programok: szürkebarát borverseny, gulyásfőző verseny (a főzés az udvaron felállított bográcsokban történik), népi ételek készítése a Falukemencében, kézműves vásár, szórakoztató műsorok.
Belépő nincs, de a gulyások kóstolásához helyben árusított tányérok vásárlásával van lehetőség. (Ára 2009-ben 800 Ft volt.)
MÁRTON NAPI ÚJBOR VACSORA 2009. NOVEMBER 14.
Márton-napi újbor bemutatása, kemencében sült libából készített vacsora várja az érdeklődőket.
Faluház, Teleház
FORRALTBOR FŐZŐVERSENY – DECEMBER 4.
Helyszín: Faluház udvar, Badacsonytördemic
A Badacsony környéke a szemnek és a szájnak is tartogat szépséget, a téli Balaton képei mellett a helyi borospincék hangulata is megfogja a látogatókat.
A forraltbor főzés a Faluház udvarán felállított bográcsokban történik. A versenyre 3-4 tagú csapatok nevezhetnek be. A rendezvényt szórakoztató programok, kézművesek és környékbeli gazdák vására kíséri. Számtalan hagyományos, helyi jellegű gasztronómiai különlegesség vásárlására és kóstolására nyílik lehetőség.
A forralt borokat a „Badacsonytördemic Községért” Alapítvány által árusított bögrével /500Ft./db./ lehet megkóstolni.
SZIGLIGET
VÁRKAPUNYITÓ ÁPRILIS 3-5.
Helyszín: Szigligeti Vár
Program: Zászlós, dobos bevonulás. Köszöntő és bevezető beszéd.
Íjász bemutató / Egy teljes sereg harc közbeni hadrendbeállását majd együttműködését ábrázolja. /„ Hajítófegyverek vészes süvöltését hallám! „ / Kelevéz és csatakereszt hajítások. /„ Ha szikrát vet a kard és duhog a pajzs…” / Párosharcok nagy változatosságban. /Csatajelenet / Történelmi helyzetbe ágyazott, teljes csapattal végrehajtott ütközet. /„ Pajzsra ütés „ / …mikor a „hóttak lelke” visszatér. /„ Ellenség a völgy felől! „ / Meglepetés a közönség számára
A színes programok mellett mindkét napon kiállítások a Várgalériában és az Írók Alkotóházában, sétakocsikázás az Ófaluban és népművészeti kirakodóvásár várja a látogatókat.
VÁRFESZTIVÁL – MÁJUS 22-24
Helyszín: Szigligeti vár
A 2010-es dátum egy jubileumi év a szigligeti vár életében, mivel 750 évvel ezelőtt kezdte el a vár építését a Pannonhalmi apátság. A szervezők törekszenek arra, hogy a háromnapos rendezvény során minden korosztály megtalálja az érdeklődésének megfelelő programokat. Az alsóvárban a nagyszínpadon néptánc, fegyver és harcászati bemutatók, korhű zenéket, táncokat felelevenítő művészek, tűzzsonglőrök és egyéb zenés, táncos programok várják az érdeklődőket. Mindenki kipróbálhatja a magyarokra jellemző fegyvereket, illetve részt vehet az íjász – csatacsillag és kelevézhajító versenyeken. Ugyancsak az alsóvárban, népművészeti vásárban kínálják portékáikat a népművészek. Helyi és környékbeli borászok minőségi borokat, míg a helyi vendéglősök hozzáillő ételeket kínálnak a vendégek számára. Amíg a felnőttek ismerkednek a térség boraival, addig a gyermekeket játszóház, apródavatás, udvari bolond, varázsló, zenés programok várják a felsővárban.
Napi belépő felnőtteknek 500 Ft , gyermekeknek 250 Ft.
SZENTHÁROMSÁG-NAPI HEGYI BÚCSÚ – MÁJUS 29.
Helyszín: Kikötő melletti park
A település két részre tagozódik. Hagyományos rendezvény volt mindkét településrészen a búcsú. Napjainkban már átalakultak ezek a rendezvények. Szentháromság-napi hegyi búcsú is része lett a turisztikai kínálatnak, mindamellett, hogy ma is fontos találkozó helye a szigligeti embereknek. A rendezvény reggel horgászversennyel kezdődik, ahol elsősorban a helyi horgászok mérik össze tudásukat. Délután a megfogott halból halászléfőző versenyen adhatnak számot a résztvevők főzőtudományukról. Az elkészült halételeket az értékelés után a nézők megkóstolhatják. Egész nap kirakodóvásárral, délutántól pedig kulturális programokkal várják a rendezők a kikapcsolódni vágyókat.
VÁRJÁTÉKOK – JÚNIUS 19. 19.00 ÓRA, JÚLIUS 3, 7,14, AUGUSZTUS 11 20.00 ÓRA és 21-ÉN 19.00 ÓRA
Helyszín: Szigligeti vár
A szigligeti várban fontos szempont, hogy minél változatosabb programkínálattal várják a vendégeket. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a legkedveltebb programok a várjátékok, amikor a vár múltjából, történelméből kapnak a nézők betekintést. A Szigligeti Palonai Magyar Bálint Hagyományőrző Egyesület tagjai fegyver és harcászati bemutatóin törekszenek arra, hogy minden bemutató alkalmával egy-egy újabb szeletet mutassanak be névadójuk korából. A kor fegyvereinek, harcászati módjának bemutatása mellett, kisebb csatajelenetekkel teszik színessé a műsorukat. A bemutató során betekintést nyerhetnek, a várvédők, valamint a török tábor életébe is. A bemutató egyik fontos eleme az ágyú, mellyel a bemutató során több lövést is leadnak a várvédők, a közönség nagy örömére.
Napi belépő felnőtteknek 500.- Ft , gyermekeknek 250.- Ft
SZÉP MAGYARORSZÁG, ÉDES HAZÁNK! – JÚNIUS 26. 19.00 ÓRA
Helyszín: Szigligeti vár
A Tapolcai Musical Színpad és a Tapolcai Batsányi Táncegyüttes közös produkcióját tekinthetik meg a nézők. Ez a két együttes már több közös előadásban dolgoztak együtt. A tavalyi évben ezek közül bemutatták a várban az Egri Csillagokat, mely nagy sikert aratott.
Belépőjegy: 700.- Ft
100 FOLK CELSIUS EGYÜTTES KONCERTJE – JÚLIUS 10. 19.00 ÓRA
Helyszín: Szigligeti vár
100 Folk Celsius együttes 1976 nyarán alakult. Ez a hosszú idő nem múlt el nyomtalanul: több mint 1.000.000 eladott hanghordozó jelzi- ebből négy arany, két platina – és több mint 7.000 koncert a világ minden táján – de elsősorban Magyarországon – a zenekar útját.
Zenei stílusukat a country és a bluegrass határozta meg. A zenekar erőssége, hogy minden tag énekel is, ezáltal a hazai popzenében nem túl gyakori, többszólamú hangzást alakítottak ki.
Koncertjeik humoros, vidám hangulatúak, melyről elsősorban a zenekar frontembere, Orbán József gondoskodik. A zenekar fő célja a gyermekek és felnőttek felhőtlen szórakoztatása. Akik szeretik ezt a stílust azok számára garancia az együttes arra, hogy felhőtlen szórakozásban lesz részük az élő koncertjükön.
Belépőjegy: 700.- Ft
TÁNCTALÁLKOZÓ – JÚLIUS 17. 17.00 ÓRA
Helyszín: Strand
A Szigligeti Amijami hastánccsoport már több alkalommal megrendezte a tánctalálkozóját, mely során a nézők megismerkedhetnek a térség amatőr tánccsoportjaival. Ezek az együttesek több stílust képviselnek, és ezért válik a rendezvény egy olyan seregszemlévé, mely változatosságával, stílusbeli különbségével próbál minél nagyobb rétegeket „megszólítani”.
Aki egy könnyed (de közben pörgős) estébe nyúló délutáni programra vágyik, az látogasson el erre a rendezvényre.
HAGYOMÁNYŐRZŐ NAPOK SZIGLIGET VÁRÁBAN – JÚLIUS 24-25.
Helyszín: Szigligeti Vár
A 2009-es évben rendeztük meg először hagyományteremtő szándékkal a szigligeti várban ezt a rendezvényt. A látogatók a két nap során a honfoglalástól a második világháborúig betekintést nyerhetnek a különböző korok fegyvereinek használatába. Bemutatók során megismerhetik a harcászati módszereket, kezükbe foghatják és ki is próbálhatják ezeket a harcászati eszközöket. Betekintést kaphatnak a tábori életbe, mely során a hagyományőrző csoportok tagjaitól válaszokat kapnak a kérdéseikre.
Ezen a két napon tulajdonképpen egy kis időutazásban lesz részük mindazoknak akik a szigligeti várat választják ezen a hétvégén. Mindkét nap részt vehetnek a gyermekek az apródavatási ceremónián, melynek végén Szigliget Várának apródjává avatja őket a várkapitány. Természetesen a rendezvény részeként az alsóvárban népművészeti vásárban kínálják portékáikat a népművészek, illetve a helyi és a környékbeli borászok minőségi borokat, míg a helyi vendéglősök hozzáillő ételeket kínálnak a vendégek számára.
Napi belépő felnőtteknek 500.- Ft , gyermekeknek 250.- Ft
BENKÓ DIXIELAND BAND KONCERTJE – JÚLIUS 31. 20.00 ÓRA
Helyszín: Szigligeti vár
Az 1957-ben alakult Benkó Dixieland Band a világon az egyik legjobb, Magyarországon pedig a legnépszerűbb jazz együttes. Már első lemezük aranylemez lett. Hazai fesztiválok és versenyek sorát nyerték, számos kitüntetést mondhatnak magukénak. Most jelent meg hetvenedik lemezük, mintegy 130 óra televíziós felvétel készült velük. televíziós műsoraikat, riportjaikat évente a világban mintegy 600 millió néző látja. Rendszeresen turnéznak Európában, az USA-ban és a Távol keleten. Ők hazánk, és a new orleansi jazz utazó nagykövetei. Akik szeretik ezt a stílust azok számára garancia az együttes neve arra, hogy felhőtlen szórakozásban lesz részük az élő koncertjükön.
Belépőjegy: 1000.- Ft
SZIGLIGETI NYÁRI NAPOK – AUGUSZTUS 2-8.
Helyszín: általános iskola
A legismertebb és a legnagyobb múltra visszatekintő rendezvénysorozat. A rendezvénysorozat programjának az összeállításánál komoly hangsúlyt fektetnek a szervezők, hogy minél szélesebb rétegeknek nyújtsanak maradandó élményt. Elsődleges szempont, hogy színvonalas és a településsel szemben támasztott tradicionális elvárásoknak megfelelő műsorokkal „töltsék” meg ezt a hét napot. A rendezvénysorozat fő helyszíne a strand, de emellett más helyszíneken is lesznek műsorok. Ilyen például a volt Esterházy kastély parkja, vagy éppen a Kézműves udvar. A zenei programkínálat rendkívül változatos, a könnyűzenétől, a musicalon keresztül egészen a komolyzenéig terjed. A zenés programok mellett túrákat is szerveznek a családok számára. A gyermekek számára játszóházat, sportversenyeket, gyerekszínházi előadásokat tartanak.
GHYMES EGYÜTTES KONCERTJE – AUGUSZTUS 14. 19.00 ÓRA
Helyszín: Szigligeti vár
A Ghymes együttes Szarka Gyula vezetésével olyan szlovákiai magyar zenészekből alakult a Nyitrai Pedagógia Főiskolán 1983-ban, akik előtte rockot, komolyzenét és régi zenét játszottak. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Gímes (régi írással Ghymes) községben rendezett ifjúsági táborban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Az eltelt évek számukra a tisztítótüzet jelentették. Lassan a népzenei elemek alkotói elképzeléseikhez simultak és megszületett a “GHYMES ZENE”. A hagyományos népi hangszerek mellett (hegedű, brácsa, cimbalom, duda, bőgő, lant, koboz, tökcitera, tárogató) előkerült a szaxofon, a dobfelszerelés, improvizációk készültek. A “Ghymes zene” magyar, valamint Közép- és Kelet európai népzenei gyökereken táplálkozik. Ars poeticája a muzsika egyetemessége. Zenéjük azt keresi, hogy miben hasonlítanak az emberek egymáshoz, s nem azt, hogy miben különböznek. Koncertjeik mindig teltházasok. Ez is jelzi, hogy a zenéjükkel tömegeket szólítanak meg.
Belépőjegy: 1000.- Ft
SZÜRETI VIGADALOM – SZEPTEMBER 25.
Helyszín: település utcái
A legrégebbi népi szokásokat felelevenítő rendezvény Szigligeten a Szüreti felvonulás. A rendezvény reggel 9.00 órakor kezdődik. A kézművesek a rendezvénysátor körül felállított sátrakban árulják a portékájukat. A menet délután 15.00 órakor indul az Ófaluból. A szervezők a menet összeállításánál törekszenek arra, hogy minél színesebb, látványosabb és a hagyományokat, szokásainkat felelevenítő népviseletben vonuljanak fel a résztvevők. A menetben helyet kapnak néptánccsoportok, hagyományőrző egyesületek, bíró, kisbíró, huszárok csikósok, maskarások. A menetben felvonuló kocsmáros és pogácsát osztogató helyi asszonyok gondoskodnak arról, hogy senki ne maradjon éhesen, szomjasan. A menet végállomásánál felállított sátorban kialakított színpadon kulturális műsor várja az egybegyűlteket. A színes programok után pedig utcabál zárja az egész napos programot.
VÁRFUTÁS – OKTÓBER 9.
Helyszín: Szigligeti vár
Október 9-én pompás programokkal fűszerezett komplett futóünnepen állhatnak rajthoz azok a futni vágyók, akik a Tanúhegyek Csúcsmaratont, vagy a Szigligeti Várfutást választják. A Tanúhegyek Csúcsmaraton komoly hagyományokra tekint vissza. Ahogy a neve is sugallja a Tapolca medence vulkánikus hegyeit érintve teljesíthetik a résztvevők a 25.9 km-t. A Várfutás során a futók 3, 6 és 10 km-es távot teljesíthetnek. A Várfutással szeretnénk egy történelmi eseménynek emléket állítani. A XVI. században a portyázó törökök megtámadták a szüretelő szigligeti parasztokat. Az akkori várkapitány Palonai Magyar Bálint katonáival a segítségükre siettek és felmenekítették a szüretelőket a várba. Az akkori életükért futó szigligetieknek állítanak emléket ezzel a rendezvénnyel. A futóverseny célja a szigligeti várban lesz.
SZIGLIGETI SÜLLŐFESZTIVÁL OKTÓBER 23-24.
Helyszín: Strand
A szigligeti Süllőfesztivál sikere, az ide látogató több ezer ember ékes bizonyíték arra, hogy az emberek ősszel is keresik az igényes programokat a magyar tenger partján. A Szigligeti Turisztikai Egyesület hagyományos szezonzáró rendezvénye a remek szervezésnek és a kiváló hírverésnek köszönhetően országos hírű gasztronómiai fesztivállá nőtte ki magát. A hangsúlyt a gasztronómiára helyezték a szervezők, a helyi vendéglősök ínycsiklandó halételei mellé Szigliget borászai legnemesebb nedűiket kínálják. A remek ételek és italok mellett sokszínű kulturális program várja a nagyérdeműt, kicsik- nagyok egyaránt találnak kedvükre valót. A kézműves vásár szintén elmaradhatatlan része a rendezvénynek, és szintén a szervezők munkáját dicséri, hogy évről-évre igényesebb és színesebb.
forrás: http://www.badacsony.hu/
GPS: N46°50,177′; E17°32,985′
Látogatható:
| Március 15 – április 30 | 9:00 – 17:00 |
| Május 1 – augusztus 31 | 9:00 – 19:00 |
| Szeptember 1 – november 15 | 9:00 – 17:00 |
Egyébként bejelentkezéssel.
Belépődíj:
| Felnőtt | 500, Ft |
| Kedvezményezett | 350,- Ft |
| Gyermek (4-14) | 250,- Ft |
Kedvezményezett:
-
nappali tagozatos diák
-
nyugdíjas
-
pedagógus
-
Magyar Természetbarát Szövetség tagjai
-
WWF Pandaklub tagjai
-
Magyar Turista Egyesület tagjai
-
Magyar Madártani Egyesület tagjai
-
az Igazgatóság által biztosított szakvezetéssel látogató csoport
A kedvezményt a kedvezményre jogosító, érvényes okmány (pl. hatósági igazolvány, útlevél, személyi igazolvány) felmutatásával lehet igénybe venni.
A belépődíj az ÁFA-t tartalmazza.
Tel: 87/702-857, 30/939-0770
Salföld a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében helyezkedik el, jelentős geológiai, botanikai és népi építészeti emlékkel. A Nemzeti Park Igazgatóság a falu határában alakította ki a Majort, ahol őshonos magyar háziállatfajtákat, (rackajuhot, bivalyt, szürkemarhát, baromfit, pásztorkutyákat) és lovakat mutat be. A bemutatóhely ad otthont a Regényes Park című fotókiállításnak is, ahol a XX. század elején készült tájképfotók mellé 2000-ben Molnár László fotóművész készített képeket. A fotópárok jól tükrözik a XX. században lezajlott változásokat a Balaton-felvidék regényének lapjain. A képanyagból 2007-ben a Kör Alapítvány gondozásában album készült, amely megvásárolható az Igazgatóság központjában és a bemutatóhelyeken. A kiadvány megrendelhető. A Major fűszer- és gyógynövénykertje illatos élményeket kínál a látogatóknak. A gépkiállítás az elmúlt idők mezőgazdasági eszközeit sorakoztatja fel.
A látogatókat ajándékbolt, büfé és játszótér is várja. Iskolás csoportoknak, családoknak a Salföldi Major családi füzetet ajánljuk figyelmébe. A Majorban megvásárolható, illetve előzetesen megrendelhető kiadvány játékos feladatokkal, recepttel, kivágható könyvjelzőkkel színesíti a Major önálló felfedezését.
A Majorban lehetőség nyílik lovasbemutató megtekintésére, pónilovaglásra, tereplovaglásra és lovaskocsitúrára.
A major a Nemzeti Park információs és idegenforgalmi központja. Innen nyílik lehetőség gyalogosan, kerékpárral, lóháton, esetleg lovas kocsival bejárni a Káli-medence természeti értékeit, különös tekintettel a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyre, kőtengerekre, Salföld községtől délre fekvő, az erdőben megbúvó pálos kolostorromra.
A Káli-medence bejárásához szakvezetés is igényelhető.
Kankalin-füzetek: játékos természetismereti és kultúrtörténeti kérdéssorral találkozhat a Kankalin-füzetekben. Bemutatóhelyeinken megvásárolható.
Távolság a szállástól: 27 km
A Festetics-kastély
A több mint negyedévezredes Festetics-kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet és ezzel Magyarország három legnagyobb, barokk kastélyainak egyike lett.
Bámulatos szépsége az elmúlt századokban is koronás főket, főhercegeket, diplomatákat, híres családok tagjait vonzott ide. Az utóbbi két évtizedben olyan neves látogatói voltak, mint a belga királyi pár, Göncz Árpád, Mádl Ferenc valamint Portugália, Németország, Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, Olaszország és a Kínai Népköztársaság és a Vietnámi Szocialista Köztársaság elnökei. A Festetics-kastély ma múzeum és konferencia központ. Állandó és időszaki kiállításait évente mintegy 200 ezer látogató tekinti meg. Zenei rendezvényei megközelítik a százat.
forrás: meszi.hu |
Távolság a szállástól: 36 km
A Sümegi Vár
A sümegi vár és város története
A szabálytalan sokszög alaprajzú, észak-déli irányban hosszan elnyúló belsőtornyos vár tekintélyes maradványai a város felett emelkedő, körös-körül egyformán meredek lejtésű, de nem magas Várhegy tetején látható. A hegyoldalon szerpentinút vezet a vár nyugati oldalán álló külső kaputoronyhoz, amely a XV. században épülhetett.
A bejárat felett Senyei István veszprémi püspök monogramos, 1674-es évszámmal ellátott címere van, amely évszám feltehetően a török 1664. évi sikertelen ostroma során megrongálódott vár kijavításának idejére vonatkozik. A kapualj bal oldalán ülőfülke található, jobbra pedig az őrszoba ajtaja nyílik, Az őrszoba déli falában egykor felvonóhidas gyalogkapu volt, melynek csekély maradványa még látható. A kaputoronyhoz vezető út olyan meredek volt, hogy a felső szakaszon a szekereket kötéllel eresztették le, mint ahogy a XVI. századi leltár mondja: ,”azon kulseó kapunál egy nagy eoregh kender kuthel kyn zekeret bochatnak alá”.
A külső kaputoronytól falszoros vezet az öregtoronyhoz és az ezt körülvevő Nagy-bástyához. A falszoros délről pártázatos fal, északról a palota magas fala védte. A pártázatos várfal belső oldalán ma is látható a védőfolyosót tartó egykori gerendák nyílásai és a fal alsó részén néhány lőrés.
Az öregtorony alatt a falszoros bal oldalán kettős nyílású belső kaputorony és előtte a farkasverem látható, amellyel szemben egy kisebb bástya ugrik ki a déli várfalból. A Nagy-bástya sarkát erősítő támpillér mögött egy ráccsal lezárt ajtónyílás van.
A farkasverem felett két híd biztosította a bejárást, az egyik a 3 m széles lovas kapuhoz, a másik az alig 1 m széles gyalogkapuhoz vezetett. A felvonóhíd kőperselyei még megvannak. A farkasverem mintegy 4 m széles és mély, hosszúsága pedig kb. 8 m.
A lovas kapun keresztül a kapuközbe jutunk, ahonnan a darabontok szobája nyílt. A kapuköz a tekintélyes épület- és falmaradványokkal övezett várudvarba vezet. Innen jobbra a fellegvár emelkedik a magasba, mely a vár legrégibb, a XIII. században épült része. A várudvart délről lezáró falban egy elfalazott félköríves bejárat látható, amely a vár legkorábbi kapuja, fölötte az 1959-ben megtalált címer, Vetési Albert püspök (1458-1468) címerének helyével.
A fellegvárba a belső kaputorony melletti keskeny kapun és folyosón jutunk. A folyosó keleti oldalán nyílt a kápolna, mellyel szemben egy dongaboltozatos helyiség ajtaja látható. A kápolnát 1498-ban Vitéz János püspök építette, feltárt maradványai XVII. századi átépítésről tanúskodnak. Az öregtoronyhoz felvezető folyosó végén kis kapu nyílik a fellegvár északi udvarába. Az öregtorony északkeleti sarka mellett, egy szűk falszoros keleti falában homokkőből és téglából rakott kút kávája látható.
Az öregtorony földszinti, dongaboltozatos termébe a keleti falszoroson keresztül lehet bejutni. Balra, a vár felé eső töltésben az 1961-ben helyreállított XVI. századi ágyúállást találjuk. A déli udvar nyugati felét már előzőleg beépítették és az itt épült ház bejárata, ablaka a déli várudvarra nyílt. Az alapjaiban XIII. századi öregtorony falai csaknem teljes magasságukban állnak. A fal vastagsága a földszinten –a déli oldalt kivéve – a 3 métert is eléri. A bejárattal szembeni boltozott ágyúállást a XVI. században, a Nagy-bástya megépítésekor alakították ki. Az öregtorony földszintjéről feljárás csak a fellegvár nyugati oldalán, a csigalépcső építményénél levő emeletre vezető lépcsőn lehetett.
A belső kaputorony udvar felé eső bejárati nyílásánál lépcsőépítmény vezet a palota emeletére, melyet a XVII. században építettek az egykori palotához. A földszinti szobából lépcsőfeljáraton lehet a darabontok szobája felett kialakított szintre jutni. A palota déli helyiségsorába egy ajtónyíláson keresztül vezet az út. Itt a Hosszú-pincének nevezett részen keresztül a kis-pincébe, majd a Nagy-pincébe érünk. A Hosszú-pince egészen a Magas-toronyig ér. A Magas-torony előterének északi oldalán lépcső vezet fel a nyugati töltés fölötti védőfolyosóra.
A nyugati töltéshez csatlakozó északi töltésben egy torony földszinti részét, emeleti falait és egy ágyúállás maradványait tárták fel. Az északi és keleti töltés csatlakozási pontjánál találjuk a XVI. század közepén épített és a Köves-bástyába vezető folyosókat. A bástya nevét Köves András püspöktől kapta, aki várnagyával, Ormányi Józsával a XVI. században építkezett a várban. A bástyát 1554-ben építették, eredetileg kétszintes volt, felső emeletét csak később építették rá, sátortetővel fedték be.
A külső pártázatos, lőréses várfalak mögött különböző rendeltetésű helyiségek sora húzódik, több ágyúállással és egy boltozott kis helyiséggel, melynek külső fala maga a várfal. Az ágyúállás és a kisebb építmény előtti részben lehetett az istálló, felette az emeleten lakóhelyiségek helyezkedtek el. Az istálló utáni helyiséget később alakították ki az ágyúterem előterévé. Ezt és a szomszédos helyiséget a fűtőfolyosóról gyújtották be, az udvar felé eső következő szoba konyhájával együtt. Itt található a konyha és mellette a sütőház maradványa. A keleti szárny készült el legkésőbb, utána jelentősebb bővítésekre már nem került sor.
A vár alatt, a Várhegy északnyugati lejtőjén található az ún. Tarisznyavár , amely soha nem volt önálló erődítmény, hanem a városkaput védő torony romja. 1958-ban az Országos Műemléki Felügyelőség erősítette meg.
Sümeg és vidéke már az őskorban is lakott hely volt, később római provincia lett.
A várostól nyugatra a Marcal-völgy egyik részén római települést és egy négyzetes alaprajzú castrumot, valamint egy háromhajós ókeresztény bazilika maradványait tárták fel.
A honfoglalás során a Lád nemzetség szállásterülete volt. E nemzetség utolsó tagja, Bulcsú 955-ben Augsburgnál csatát vesztve meghalt, így birtoka Árpád fejedelmi nemzetségéé lett. I. István király 1000 körül, mint királyi birtokot adományozta a veszprémi püspöknek.
A hagyomány szerint már Koppány vezér idejében egy várszerű erődítmény állt itt, ahol a templárius lovagok megtelepedtek, és a Várhegy déli oldalán 1210 körül megvetették a mai vár alapjait. Mások szerint a tatárjárás után, 1260-70 körül a Kaplony nembeli Zlandus veszprémi püspök építette meg a vár magvát, megint mások szerint feltehetően a Balogh nemzetségből származó Széchy II. Pál püspök idejében, 1263-75 között került sor annak felépítésére.
Első említése 1292-ben történt, amikor a várat Miklós nádor foglalta el Martell Károly részére. Ezután III. Endre király visszaadta a veszprémi püspöknek. Első várnagyát 1318-ból ismerjük, Bedur ispán fiát Pétert, aki a veszprémi káptalan előtt Omode fia Páltól 20 márkáért megvette a Veszprémváralján levő birtokrészt.
A községről 1340-ben olvasunk, amikor már temploma is van, ahol Gergely a pap.
Amikor a veszprémi püspök III. Emdrétől a várat megvette, akkor inkább még csak egy megerősített lakótorony lehetett. A XV. század közepén Unyomi Miklós várnagysága idején és irányításával kezdődött meg a vár kiépítése. Ebben az időben építették meg a külső és belső kaputornyokat, a kettő közötti pártázatos várfalat, és ekkor került Vetési Albert püspök címerköve is a korai vár kapuja fölé. Elkészült a kapu mögötti falszorosban a gótikus kápolna, az alsó vár feletti sziklaperemen pedig az emeletes palota. Az építkezést a XV. század végén Vitéz János püspök folytatta a kápolna építésével.
A vár első ostroma 1440-ben volt, amikor az Ulászlót támogató Rozgonyi Simon veszprémi püspök birtokában álló Sümeg vára sikeresen ellenállt az Albert király özvegyének, Erzsébetnek a pártján álló Szécsi-Kanizsai-Garai-Czillei-liga támadásának. Ekkor Unyomi Miklós volt sümegi várnagy.
Mátyás király halála után Habsburg Miksa serege szállta meg a Dunántúlt, és ekkor Vitéz János püspök Sümeg várát is átadta neki, de Kinizsi Pál 1491-ben Nagyvázsonnyal együtt visszafoglalt.
A vár első, eddig ismert összeírása 1524-ből való, amely pontosan leírt a vártartomány gazdasági és birtokviszonyait, a vár őrsége és felszerelésére vonatkozó adatokat. Ekkor a vár őrsége egy várnagyból, egy alvárnagyból, négy fegyveres őrből, hét kapu őrzőből, egy pékből és egy kertészből állt. Hadifelszerelése 4 ágyú, 27 szakállas puska, fél hordó puskapor, lándzsák és nyilak voltak. A csekély őrség és felszerelés azt mutatja, hogy ekkor még inkább csak gazdasági központ, mintsem fontos vár lehetett. Ebben az évben nevezte ki Váradi püspök devecseri Csoron Andrást sümegi várnagynak, aki tovább erősítette a várat, megépítve az északi falat és annak támpilléreit. Amikor 1528-ban Kecseti Márton lett a veszprémi püspök, visszakövetelte a püspökség tulajdonát, a sümegi várat. Csoron azonban csak abban az esetben volt hajlandó ezt megtenni, ha a vár megerősítésére költött többezer aranyát visszakapja. Maga Ferdinánd király is felszólította a várnagyot a vár átadására, amely végül is 1537. április 13-án történt meg, de Csoron követelése fejében elvitte a vár felszereléseit, fegyverzetét és az élelmiszert.
Amikor a török 1543-ban elfoglalta Székesfehérvárt, és ezzel terjeszkedése a Balaton vidékét is elérte, a veszprémi székesegyház kincseit a sümegi várban helyezték el. Kecseti azonban az összes kincssekkel Pozsonyba menekült, és néhány év múlva áttért a protestáns hitre.
A tizenöt éves háború során 1605-ben Bocskai István vezére Németi Gergely 2000 hajdúval, valamint török-tatár csapatokkal kelt át a Dunán és megszállta a Marcal vidékét is. Itt keresték fel Hagymási Kristóf és ifj. Nádasdy Tamás, aki embereikkel együtt nem szívesen szolgálták a Habsburg-párti Újlaki püspököt. Hagymási emberei csellel bejutottak a vártba, a püspököt ,,agyonverték és a fejét a várfokon kitették, szolgáit Hagymási hűségére esköttették, és mindjárt urukért küldenek, hogy sietséggel eljönne a várat magának foglalni”. Közben Németi megérkezett, az elfoglalt várba saját űrségét helyezte el, majd továbbvonult. Batthyány Ferenc azonban még ebben az évben császári csapatokkal a várat visszafoglalta, majd 1608-ban Ergelics Ferenc püspöknek átadta.
Bethlen Gábor hadai előtt 1620-ban Sümeg vár védűi is megnyitották a kapukat.
A XVII. század közepén Széchenyi György püspöksége alatt újabb építkezések történtek a várban és a városban. Kiépítették a palotát és további egy emelettel megemelték a Köves-bástyát. A várost fallal vették körül, melynek öt saroktornya volt, díszes kapukkal. Ekkor épült meg a Tarisznyavár is.
A vesztett szentgothárdi csatából 1664-ben erre visszavonuló török sereg megostromolta a várost, azt elfoglalta és felgyújtotta, a vár is kigyulladt.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca során Vak Bottyán vezéreinek, Balogh Ádámnak és Sándor Lászlónak önként hódolt meg a vár őrsége, amely a dunántúli kurucok fontos utánpótlási helye lett. Heister tábornok foglalta vissza 1709-ben császári csapatokkal. A várat 1713-ban hadgyakorlat ürügyén felgyújtották és használhatatlanná tették. Ettől kezdve a tető nélküli falak pusztulásnak indultak.
A vár régészeti feltárása Kozák Károly régész, helyreállítása Koppány Tibor építész vezetésével 1957-64 között történt meg az OMF költségére, ekkor tisztázták alaprajzi elrendezését, építési korszakait.
Távolság a szállástól: 24km
A múzeumot dr. Nagy Endre, a neves Afrika-vadász hozta létre. Értékes és különleges
trófeáit, tanzániai néprajzi gyûjteményét helyezte el itt.A múzeumi kiállításon csont- és
fafaragványokat, trófeákat, állatbõröket, afrikai törzsek kultikus tárgyait láthatjuk.
A kis szafariparkban afrikai állatokat láthatunk természetes környezetben: tevét, bivalyt és zebrát. A vállalkozó szellemû látogató tevehajtásból még diplomát is szerezhet.
forrás utazzitthon.hu
Távolság a szállástól : 33 km
forrás: heviz.hu
A világ legnagyobb kiterjedésű gyógytavában, Magyarország egyik leghíresebb és legrégebbi múltra visszatekintő fürdőjében fürdőzhetnek azok a vendégek, akik úgy döntenek, hogy Hévízre mennek üdülni.
Egyike azon fürdőhelyeinknek, melynek története több száz évvel ezelőtt elkezdődött, és azóta, szinte töretlenül tart. A 18. század végén sok más intézményhez hasonlóan, a fürdő is Festetics Györgynek köszönhette létrejöttét. Ő hozta alakíttatta ki az ún. Ótelepet, a lefolyócsatorna bal partján. Ez kezdetben nem jelentett többet, mint néhány átöltözésre alkalmas, deszkákból készített fa bódét, illetve néhány szakember foglalkoztatását, akik az akkoriban elterjedt köpölyözést, érvágást, vagyis néhány akkor divatos gyógymódot alkalmaztak. A valódi fürdőélet beindulását egy hamarosan megjelenő kiadvány lendítette előre, mely Babótsay József munkája volt. A hévízi fürdőélet történetében egyetlen szakadás történt, Festetics György halála után. Csak fél évszázad múlva, a 19. század második felében fogott újabb fejlesztésekhez Festetics II. György. Fatelepítésbe, parkosításba kezdett, fürdőkamrák, fürdőház, a vendégek elszállásolására alkalmas épületek, majd néhány évvel később egy férfi és női részből álló tükörfürdő épült. A Tófürdő történetének következő szakasza a 20. század elején kezdődött, és Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros nevéhez fűződik, aki 35 évre haszonbérbe vette. Ekkor teljes átalakításra került az egész terület, a korábbi épületeket lebontották, és korszerűbbeket, még komfortosabbakat építettek, kávézót, teraszt, koncertek tartására is alkalmas helységet hoztak létre, kupolás fürdőház épült, szanatóriumot és szállodát létesítettek, és ekkor épült a két tornyos, jellegzetes főbejárat is. 1911-ben kapat meg Hévíz a gyógyfürdő jellegű település címet. A 20-as évek újabb változásokat hoztak, ekkor nyílt meg a strandfürdő rész, az emeletes strandépület és az üveg tetejű fürdőház. Hírnevével nőtt a befektetések száma is, egyre több szálló, üdülő épült. A II. világháború után először szovjet hadikórházként üzemelt, majd állami igazgatás alá került. A hatvanas években elsősorban gyógyterápiás szolgáltatásait igyekeztek bővíteni, ekkor épült a fedett fürdő, mely a továbbiakban megszűntette Hévíz szezonális jellegét. Az utóbbi évek történetének egyik legsajnálatosabb eseménye volt, hogy leégett a tóra épített fürdőépület, de ezt néhány évvel később, 1990-ben újjáépítették.
Jelenleg a fürdő területén a 4,4 ha területű természetes, gyógyvizű tó mellett hat termálmedence áll a vendégek rendelkezésére. A víz hőfoka évszaktól függően 26 és 36ºC között ingadozik, a medencékben 30-34º C fokos. A gyógyvíz kénes, enyhén radon tartalmú, alkáli hidrogén-karbonátos, ennél fogva alkalmas baleseti rehabilitáció, egyes bõrbetegségek, izomreuma és izomfájdalom, mozgásszervi megbetegedés, bizonyos nőgyógyászati panaszok, porckorongsérv és törések kezelésére.
A fürdőkúrán, a nyugalmat árasztó környezeten túl, különféle gyógyterápiás szolgáltatásokat is igénybe vehetnek a gyógyulni vágyó vendégek. Különféle masszázsok, súlyfürdő, iszappakolás, elektroterápiás kezelések, örvényfürdő, gyógytorna, víz alatti torna egyéni és csoportos formában, tangentor, szolárium és még számos lehetőség áll a fürdőzők rendelkezésére. Akik hosszabb időre terveznek több hetes kúrákon is részt vehetnek, szakemberek felügyelete mellett.
A fürdő környékén számos kedvező szálláslehetőség kínálkozik, köztük némelyik szállónak saját termálmedencéje is van.
Történelem
Hévíz történetét alapvetően meghatározta az itt felszínre törő termálvíz. Már első írásos említése is ezt bizonyítja, a 14. századból. Itt Heuwyz-nek (Melegvíz) írják a nevét, ami arra utal, hogy már ekkor is erről volt nevezetes. Ennek ellenére sokkal korábban lakott területnek számított már. Régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorban is éltek itt emberek. A középkori emlékek semmiféle arra utaló jelet nem hagytak az utókor számára, hogy bármilyen módon felismerték volna az itt található gyógyvíz jelentőségét, mégis valószínűnek tűnik, hogy ismerték gyógyhatását, hiszen a török korban bizonyíthatóan már használták Magyarországon a gyógyvizeket fürdőzés céljából. A 18. század hozta meg az ismertséget Hévíz számára, s történelme ez után szorosan összefonódott a fürdőélettel. Az utóbbi évek történetének legjelentősebb változása, hogy 1992-ben hévíz városi címet kapott. Az ezt követő években középiskola, sportcentrum, új városháza, több templom épült, és egyre inkább fellendült a már amúgy pezsgő fürdőélettel rendelkező város kulturális élete. Ennek köszönheti, hogy mára a környék fontos, dinamikusan fejlődő központjává vált.
Látnivalók
Ha valakinek fürdőzés után kedve támad sétálni, érdemes ellátogatni Hévíz sajátos hangulatú részébe, Egregybe. Egregy hosszú ideig önálló település volt, csak a közelmúltban csatolták Hévízhez. Éppen ennek köszönheti, hogy a mai napig őrzi sajátos, erre a vidékre jellemző falusias jellegét. 2001-ben régészek ásatás közben meglepő leletre bukkantak. Több mint hét évezred leletei mellett az egyik legjelentősebb lelet egy késő császárkori, közel ezer négyzetméter alapterületű, korridoros római villa, amely központi fűtéssel is rendelkezett. A szakrális építészet kedvelői, pedig megnézhetik ugyanitt Egregy középkori templomát is, falain középkori és barokk festmények maradványaival. A település mára szinte összenőt az újépítésű nyaralók sora által Hévízzel. Egregy másik végén pedig, a középkori templom és a temető felé vezető úton pincék és éttermek sora áll, melyek finom borokkal és ételekkel csalogatják az idelátogató vendégeket.
A modern építészet kedvelői számára is tartogat látnivalókat Hévíz. Érdemes ellátogatni az 1999-ben avatott Jézus Szíve templomhoz, melyet Bocskay János építészmérnök tervezett, vagy az új városházához is.
Akiket ennél mélyebben is érdekel a helytörténet, tovább tájékozódhatnak a Fontana Filmszínház emeleti kiállítótermében, ahol különféle képzőművészeti kiállításokat is megtekinthetnek. Azok számára, akik inkább a népi kultúra emlékeire kíváncsiak, a Hévíz Galériába érdemes ellátogatni
A szép vidék kedvelői Hévíz környékén bármely irányban is indulnak el, gyönyörködhetnek az egészen különleges Balaton felvidéki és Balaton-parti vidékben, de a városi séták is magával ragadó élményt nyújthatnak a számukra. Kellemes sétára nyílik lehetőség a Szanatórium parkjában. A park ősgesztenyése ma természetvédelmi területnek számít.
A múzeumok, történelmi emlékek, séták mellett számos egyéb program, rendezvények, fesztiválok, könyvtár, szórakozóhelyek várják az idelátogató vendégeket.
Sajátos hangulatú üdülőváros, és környék ez, ahova minden korosztály számára érdemes egyszer ellátogatni. A hosszú történelem valahol ma is ott él a fürdőben, mintha beivódott volna a falakba, noha a parton állva, a víztükröt figyelve, a folyton mozgásban lévő vizet nézve az embernek azaz érzése, hogy még ma is, folyamatosan zajlik, változik valahol a tó mélyén…
forrás: thermaltours.hu
Kisfaludy-ház.
A Badacsonyba kirándulók sétaútjának talán az első célpontja a hegy szikláinak tövében meghúzódó nádtetős ház. A költő egykori háza a korabeli falusias késő barokk építészet kitűnő példája, tulajdonképpen egyszerű borospince, különleges jelentőségét tulajdonképpen az adja, hogy egykori gazdája Kisfaludy Sándor volt.
(Az épület napjainkban étteremként működik.)
Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza Irodalmi Emlékmúzeum.
A sok-sok szőlőhegyi hajlék között a legszebb Szegedy Róza messzire fehérlő présháza.
Falai között ma irodalmi múzeum kiállítása és néprajzi gyüjtemény tekinthető meg.
A magyar parasztbarokk egyik legnemesebb présháza előbb Szegedy Rózáé, majd Kisfaludy Sándorral kötött házassága után kettőjük közös tulajdona volt.
(Szegedy Róza utca 80.)
Egry József Emlékmúzeum
A balatoni fények és színek nagymesterének egykori műteremházában a festőművész képei és grafikái láthatók
Egry József a modern magyar festészet egyik legeredetibb képviselője, aki hosszú ideig élt Badacsonyban.
(Egry sétány 12., Nyitva: május 1 – szeptember 30., 10-18 óra között, hétfőn zárva.)
Udvardi Erzsébet Képtár
Munkásságában benne van a balatoni táj, Badacsony világa, a víz, a hegy évszakainak változatos látványa.
Továbbá megtalálható másik állandó témája a Biblia.
Tájház
A Tájház helytörténeti és néprajzi gyűjteményében gazdálkodási és háztartási eszközök, bútorok és szőlőgazdálkodás, valamint a halászat dokumentumai láthatók. Az 1898-ban épült házban felelevenedik előttünk a település múltja, fejlődése.
(Fő utca 12., Nyitva: május 1. – október 30., 10-18 óra között, hétfőn zárva.)
forrás: badacsony.hu
Távolság a szállástól: 13 km
A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, amelyet tíz évvel később a látogatók számára is megnyitottak, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang.
A tavasbarlangot bezáró kőzet a középső-miocén kor szarmata korszakában, 13.7 millió éve képződött. Kőzettömegét tehát az egykori Szarmata-tenger üledékeiből képződött mészkő és márga rétegek alkotják.
A tavasbarlang vízutánpótlása két úton történik, amely egyben magyarázatot ad a járatok kialakulására is. A fiatal szarmata mészkő a 210-230 millió éve képződött felső-triász dolomitra támaszkodik, amelyből hideg karsztvizek érkeznek a Tapolcai-medence térségébe. Ugyanez a dolomit a felszín alatt több száz méterrel lejjebb is megtalálható, ahol – a medence tájképét alapvetően meghatározó – napjainkra kihunyt tűzhányók utóvulkáni működésének köszönhetően az oda lejutó víz kb. 40 oC-ra felmelegszik, majd repedéseken keresztül feláramlik. E két forrásból származó, egymással keveredve immár 18-20 oC-os víz alakította ki a járatokat, amely a mára már nagyrészt száraz Kórház-barlang felől, északi irányból áramlik lassan a Malom-tó forrásai felé. A számos forrásszájon – a jégkorszakok óta – feltörő víz összefolyva a Tapolca-patakot táplálja. Az 1800-as évek végén medrét a felső szakaszon duzzasztással szélesítették ki. Így jött létre maga a Malom-tó, és a duzzasztás következtében csónakázhatóvá vált a tavasbarlang.
A tavasbarlang élővilágának közismert és legfeltűnőbb képviselője a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), egy apró halfajta, amelyet a tapolcaiak csetrinek hívnak.
A Tapolcai-tavasbarlang egyike volt hazánk azon alig kéttucat barlangjának, melyeket a barlangok általános védettségének kimondása előtt, már 1942-ben – hazánkban másodikként – védelem alá helyeztek. 1982 óta fokozottan védett; kiemelt védelmi státuszát geológiai, genetikai, morfológiai, hidrológiai és biológiai értékei, valamint kiterjedése indokolja.
A rendes nyitva tartási napokra nem tudunk előzetes bejelentkezést elfogadni, a látogatás az ÉRKEZÉS SORRENDJÉBEN történik. Köszönjük megértésüket!
Utolsó jegyváltási lehetőség: a barlangzárás időpontja előtt 30 perccel.
Belépődíj:
| Felnőtt | 1.000,- Ft |
| Kedvezményezett | 850,- Ft |
| Gyermek (4-14) | 700,- Ft |
Kedvezményezett:
-
nappali tagozatos diák
-
nyugdíjas
-
pedagógus
-
Magyar Természetbarát Szövetség tagjai
-
Magyar Turista Egyesület tagjai
-
WWF Pandaklub tagjai
-
Magyar Madártani Egyesület tagjai
-
az Igazgatóság által biztosított szakvezetéssel látogató csoport
A kedvezményt a kedvezményre jogosító, érvényes okmány (pl. hatósági igazolvány, útlevél, személyi igazolvány) felmutatásával lehet igénybe venni.
A belépőjegy a csónakázás, az alapbiztosítás díját valamint az ÁFA-t is tartalmazza.
A pénztárnál kizárólag forintot fogadunk el.
Kérjük, hogy kedvezményezett jegy váltásához szíveskedjenek érvényes igazolványukat előkészíteni és azt a pénztárnál bemutatni. Köszönjük!
A Tapolca központjában található barlang utcai öltözékben, szakszerű vezetés mellett látogatható, de a csónakázáshoz külön kísérőt nem tudunk biztosítani. A csónakázás szabályzata itt olvasható. A látogatással kapcsolatos további részletekről itt olvashatnak.
forrás: bfnpi.hu